A székelyudvarhelyi Vulticulus Földrajzi Társaság TÉR nevű kezdeményezését 2011-ben indította el, melynek célja, hogy újszerű megközelítésben felhívja a figyelmet azokra a közterekre, amelyek annak ellenére, hogy nap, mint nap közösségi használatban vannak, valamilyen oknál fogva elhanyagoltak, használóikban rossz közérzetet keltenek.

     A Vulticulus spontán szervezett úgynevezett tér-rehabilitációs programokkal időszakos megoldást kínálva próbálja e tereket használói számára élhetőbbé, túlélhetőbbé tenni.

    A kezdeményezés első állomása a 2011 októberében városunk egykori neves fényképészének, id. Kováts Istvánnak (1881-1942) a hagyatékából létrehozott Vidéki életképek a múlt század elején c. fotókiállítása. E kiállítás elsődleges célja – a hagyaték kevésbé ismert példányainak bemutatásán kívül – a székelyudvarhelyi Városi Poliklinika földszinti folyosóinak hangulatosabbá tétele. A szokatlan helyszínválasztás sikerét jól mutatja, hogy a nagyváradi Belmar Indoor Media Kft.-vel partnerségben létrehozott kiállítási felület három év elteltével napjainkban is a járóbeteg-rendelő folyosóit díszíti.

    2013 márciusában a Haáz Rezső Múzeummal partnerségben, valamint Tóth Attila és Wanek Ferenc geológusok szakmai koordinálásával – a kezdeményezés második állomásaként – Székelyföldi kövületek címmel Bányai János hagyatékából válogatva ősmaradványokat állítottunk ki a belvárosi boltok kirakataiba.

   A két hétig tartó szabadtéri tárlatnak – a fentebb megfogalmazott tér-rehabilitációs célkitűzéseken kívül – másodlagos célja, hogy e statikus kiállítási tárgyakat a hagyományos kiállítási térből új környezetbe helyezve újrafogalmazzuk, illetve érdemi mondanivalóját nagyobb közönséghez próbáljuk meg eljuttatni. A pozitív visszajelzések sokasága azt igazolja, hogy sikerült.

Kilyén Barna
Vulticulus Földrajzi Társaság, elnök

    A találkozó első felében Kiss Tibor számolt be a Budvár-Csicser tanösvény kialakításának jelenlegi helyzetéről. Lejárták és bejelölték a térképen az útvonalat, mely 10 kilométeres lesz, de rövidítési lehetőségeket is tartalmaz majd. A tanösvényre 8 ismertető tábla lesz felállítva, melyek szerkesztése folyamatban van. A tanösvény avatása április 25-re van kitűzve.

    Sor került a Közösségi Alapítvány Jó ötlet nevű környezetvédelmi pályázati kiírásának az ismertetésére, melyre a jelenlevők közül többen is jelezték részvételi szándékukat. A pályázatok leadási dátuma: április 20.

    A jelenlevők elmondták véleményüket a polgármesteri hivatal csoportunk nevével szinte teljesen azonos elnevezésű projektjeivel kapcsolatban. Egyöntetűen a békés megoldás mellett döntöttünk, valamint amellett, hogy egy a hivatalhoz intézett írásos kérésben foglaljuk állást, kérve, hogy a későbbiekben ne használják az „élhető” kifejezést.

    Újból felmerült az ötlet a pozitív környezetvédelmi példák díjazására Zöld díj címen.

    Az SzKA meghívásos alapon pályázatot nyújtott be a Global Fund for Community Foundationhoz e program folytatására. Továbbá partnerségben a Marosszéki Közösségi Alapítvánnyal és a Zöld Székelyföld Egyesülettel közösen pályáztak egy átfogó biciklis projektre a Svájci Alaphoz.

    A Merkúr áruház felajánlott egy felületet (Merkúr Galéria), ahol különböző kiállítások kaphatnának helyet. Ezzel kapcsolatban merültek fel ötletek, mint például a 2014-es Civil napokon készült plakátok feltevése vagy akár fotókiállítások szervezése.

    A következő találkozó április 16-án, du. 4:30-kor az SZKA képző termében lesz, amelyen meghívott vendégünk Molnár Judith, környezetvédelmi szakértő, aki Zöld iroda témában tart majd előadást. A részvétel minden érdeklődő számára nyitott.

   Várjuk a tavaszt mert terveink vannak vele, ezért megbeszélésre hívtuk az Élhető Udvarhely Csoport tagjait.

   A Blue Sky Egyesület képviselője először jött el hozzánk, de ott volt az EKE, Szekler Teker, Feel Good Sportegyesület és az Agora Munkacsoport. Rozi (SZKA) ötlete volt, hogy készítsünk egy olyan közös eseménynaptár, amiből látszik, milyen közösségi eseményeket szerveznek az egyesületek a közeljövőben.

   Kiderült, hogy március végén kétnapos  futótábor is lesz és áprilisban meder és mező takarítást szervez a Blue Sky Egyesület és a Feel Good Sportegyesület. A patinás múltú EKE szervezi a  Budvár-Csicser tanösvényt kialakítását a Közösségi Alapítvány támogatásával, ezt lassan használatban vehetik a diákok.

"itt a tavasz, terveink vannak vele"

   Nincs olyan beszélgetés, hogy ne kerüljön szóba a bringázás. Most elkötelezett bringásaink Simon Szilárd és Kiss Emőke beszámoltak a Vásárhelyen, a Marosszéki Közösségi Alapítvány szervezésében tartott képzésről.  A két napos tréninget a magyarországi Bringa Akadémia tartotta, a biztonságos városi bringa használatáról. Nekik már több éves tapasztalatuk van a ezen a téren, többek között megmutatták kerékpározás során milyen rossz beidegződések okozhatnak balesetet. A képzést a Közösségi Alapítvány támogatta  azzal a céllal, hogy átadjuk az infókat bringás társainknak, főleg a gyerekeknek. Körvonalazódott egy Tweed Run típusú, szintén bringás esemény szervezéséről is, de erről bővebben majd egy következő alkalommal beszélgetünk.

   Egy kerékpárosbarát város infrastruktúrája tervezésének az alapelvei:

Hogyan kezdjünk neki ?

A fejlesztés első lépése olyan forgalmasabb helyekből induljon ki, mint például egy iskola környéke, amelyet a környékbeli lakóhelyekkel, ipari, vagy kereskedelmi központokkal kell összekötni, vagy pedig nagy ingázó forgalommal rendelkező vasúti, és egyéb tömegközlekedési csomópontokkal.

Összefüggőség

    A legalapvetőbb követelmény a hálózattal szemben az összefüggőség. Ez azt jelenti, hogy minden úticél biztonságosan és akadálymentesen elérhető kerékpárral közlekedve. Összefüggőség megléte nélkül nem is beszélhetünk hálózatról, csak egymástól elkülönülő, akadályokkal elválasztott kerékpárforgalmi létesítmények halmazáról. Minél több az egymáshoz kapcsolódó út, annál jobb a hálózat. A kerékpárral közlekedők számára az összefüggőség létfontosságú, hiszen ez határozza meg azt, hogy hányféle célt tudnak elérni hányféle útvonalon.
Ennek eléréséhez fontos beazonosítani a városban a főbb célpontokat és azt, hogy honnan várható jelentősebb kiinduló kerékpáros forgalom. Az ezek közötti kapcsolatokat feltérképezve megkapjuk a főbb útvonalak képét.

Közvetlenség

    A hálózat közvetlensége adott kiindulási és érkezési pont közötti távolsággal és/vagy e távolság megtételéhez szükséges idővel jellemezhető.
Egy-egy hálózati elemek vonalvezetésének közvetlensége a legegyszerűbben úgy határozható meg, hogy A és B pont közti legrövidebb távolsághoz, azaz az egyenes vonalhoz képest mennyi kitérőre van szükség. Az ilyen kitérők nem csak az utazásra fordított időt növelik meg, hanem plusz erőfeszítést igényelnek a kerékpárostól, aki emiatt lehet, hogy inkább nem is száll kerékpárra. Az időbeli közvetlenség a forgalom haladásával jellemezhető. Minél kevesebbszer kell a kerékpárosnak útja során megállnia, annál közvetlenebb a kapcsolat a két pont között.

Kiinduló- és célállomások meghatározása

    Mint minden más közlekedési hálózat tervezését, ezt is a lehetséges kiindulási és célállomások beazonosításával kell, hogy kezdjük. Ebben az esetben minden egyes otthont kiindulási pontnak kell tekintenünk, míg az iskolák, boltok, munkahelyek stb. célállomásként jelennek meg. Ez természetesen fordítva is igaz.
Minden célállomásnak megvan a maga által vonzott csoportja. Az általános iskolába értelemszerűen csak az oda járó gyerekek és a tanárok fognak menni, akik közül az előbbiek szinte biztos, hogy a közelben laknak. A kisebb boltok szintén csak a környéken lakókat fogják vonzani, míg a városközpont vagy egy ipari park már jóval nagyobb távolságokról érkezők számára is célállomásnak tekinthetők.

    Az azonos típusú célállomások nagyságuk szerint rangsorolhatók, egy-egy rájuk jellemző mutatóval. Az óvodák, iskolák, egyetemek például az oda járó gyerekek, tanulók számával, a boltok a bolt alapterületével, a színházak, mozik, sportlétesítmények a befogadóképességükkel, egy ipari park az ott lévő munkahelyek számával, egy közösségi közlekedési csomópont az onnan induló járatok számával jellemezhető.

    A legfontosabb célállomások beazonosítása után kössük ezeket össze egyenes vonalakkal a térképen. Így kapjuk meg az ún. preferált (elméleti) hálózatot (5. ábra), amelyet a későbbi hálózat a lehető legnagyobb mértékben követni fog. Amennyiben létezik már kerékpáros forgalomszámlálás a városban, annak adatai segíthetik, finomíthatják ezt a folyamatot.
Mivel a fontos célpontok többsége általában a városközpontban van, ez a hálózat a legtöbb esetben sugaras képet mutat. Ezt célszerű a városközpont körüli koncentrikus útvonalakkal kiegészíteni, így az egyes külső városrészek közötti rövid útvonalak is biztosítottakká válnak.

A „kívánsághálózat” valódi útvonalakká alakítása

    A „kívánsághálózat” egyenes utakból áll, gyakorlatilag légvonalban mért távolságokat jelentenek kanyarok és kitérők nélkül, azaz ezeket le kell fordítani tényleges utakká. Ennek módja, hogy átvezetjük őket a meglévő közúthálózatot (amely természetesen tartalmazza az elkülönített kerékpárutakat is, hiszen a kerékpárút is közút!) ábrázoló térképre. Ez azonnal megmutatja, hol hiányoznak összeköttetések, illetve hol vannak a kerékpárforgalmi hálózat olyan útvonalai, amelyeket fejleszteni és/vagy építeni szükséges. Elsőként a legfontosabb, legrövidebb útvonalat kell megvalósítani, és így tovább.

    Egy megfelelő hálózatterv rövid távolságon belül megfelelő elérhetőséget biztosít a kerékpárosbarát útvonalakhoz mind a kiinduló- mind a célállomásoknál. Ez önmagában megköveteli az egész városra egyenletes sűrűségben kiterjedő hálózat meglétét, nem korlátozódhat egyes városrészek megfelelő sűrűségű lefedettségére.
Ugyanakkor egyértelműen beazonosíthatóak olyan utak, amelyek fő kerékpáros útvonalnak tekinthetők, mivel nagyszámú biciklis állandó gyakorisággal használja azokat. Ez egyben egyfajta hierarchia kialakulásához is vezet: kerékpáros főútvonalak, ráhordó funkciójú útvonalak születnek.
Egyértelmű, hogy az előbbieket úgy kell megtervezni, hogy nagyobb kerékpáros forgalom számára is megfeleljenek.

A hierarchia kezelése a hálózatban

    A fentiek alapján elkészült hálózat tartalmazza a főbb kiinduló- és célállomásokat, valamint az azokat összekötő főbb útvonalakat (15. ábra). Az összes kiinduló- és célállomás bekötése a hálózatba alsóbb rendű útvonalak létrehozásával jár együtt, éppen úgy, mint a közúthálózat esetében (16. ábra). A kerékpáros útvonalak három szintbe sorolhatóak:

• • A főútvonalaknak összekötő szerepük van városon belül vagy városok között. Külvárosokat és lakóövezeteket kötnek össze a városközponttal, vagy falvakat, városokat egymással.
  • Főbb helyi útvonalak, amelyek alapvetően a városrészen belül kötik össze a kiinduló- és célállomásokat, illetve ráhordó funkcióval rendelkeznek a főútvonalak irányába.
  • Helyi útvonalak, amelyeknek szerepe ténylegesen lokális. Gyakorlatilag minden olyan útvonal, amely összeköti a kiinduló- és célállomásokat a magasabb szintű útvonalakkal.

SzeklerTeker
2015.marc.19